Ófehértó Község
Hivatalos Portálja
Főoldal Egyházak Római katolikus egyház


Római Katolikus Egyház

Cím: 4558 Ófehértó, Alkotmány utca 14.
Telefon: (42) 249-316
Plébános: Lengyel József

A fent található telefonszám a Leveleki Római Katolikus Plébánia telefonszáma.


A Római katolikus templomról röviden

1326. IV. 20. és V. 14-ről kelt a legkorábbi okleveles adatunk, melyből megtudjuk, hogy Károly Róbert király a hűtlen Gothard-fiaktól (Jakab, Pál, János) elveszi poss. Fejértuot és Báthori Bereck fiainak, Lőrincnek és Miklósnak adja. Az 1482. IX. 8-ról keltezett oklevélben ,,Feyertho ecclesiam lapideam cum sepultura…”  Ezután hosszú ideig nincsen adatunk a templomról, majd 1701 és 1744-ből értesülünk állapotáról.  Egy ideig a kálvinistáké s tőlük Pethő Rozália grófnő vette vissza 1736-ban.

Ekkor a leveleki anyaegyház filiája.  1750-ben a grófnő helyreállíttatta a templomot és új tornyot is építtetett hozzá.  Az 1806-os egri érseki egyház lt. Parochalia Levelek összeírása rendkívül sok értékes adatot tartalmaz, így közli, hogy a templom és torony teteje helyreállításra szorul, több repedés látható a tetőn s az ezeken át lefolyó nedvesség veszélyezteti a szentély boltozatát és a hajó deszkamennyezetét. A templom állagmegóvásáról többször is értesülünk a canonica visitatióból, így 1814-ben, 1825-ben, 1847-ben  tudunk  ilyen  munkák  végzéséről.

Említésre méltó éppen a topográfiai kutatások révén ismertté vált 1864. jún.18-áról kelt előljárósági jelentés, mely szerint ,,a község már 1137-ben meg volt, mégpedig népes telep lehetett, ez onnan bizonyos, mert már az említett évben templomot épített, mellyel akkor nem sok község dicsekedhetik Szabolcs megyében…  A fent nevezett évben épült R. Cath. Templom, mint az év száma mutatja,  - amelly a Sanctuarium homlokzatján van feljegyezve. Vak Béla királyunk idejében épült templomnak csak sanctuaruma van meg, a többi falak később építettek, az elébbi falak elpusztítása után…”

Másik, ezzel megegyező adatunk szerint ,,Érdekes Szabolcs megyében még a fejértói románkori templom is, arasznyi széles nyílásszerű déli ablakaival, melynek félkörű diadalívén 1137 évszám bevésve olvasható.” Az ófehértói templom 1972. évi tatarozása új eredményekkel gazdagította a templom eddig is érdekes építéstörténetét Kiderült ugyanis, hogy a templom északi oldalán sokszögzáródású a dongaboltozatos sekrestye, s keleti falán rézsűs köríves kis ablak van. A templomhajó csúcsíves diadalívvel kapcsolódik a sokszögzáródású síkmennyezetes, támpilléres szentélyhez.

A templomot feltehetően a Bereck-fiak építették, az 1326. évi birtokadományuk után.  Az egyszerű egyhajós gótikus templom a XIV. század második negyedében épült, a templom mai homlokzat előtti tornyos megjelenése Pethő Rozália grófnő műve, amit a vakolt keretű szegmensíves kapubejárat fölötti címeres dombormű feliratán olvashatunk: „Istenünk dicsőségére építette M. G. Petho Rozália 1750”.

A háromszintes torony sarkai legömbölyítve, ablakai vakolt keretűek a bejárati ajtóval, azonos dísszel. Óraíves párkánya fölött hagyma alakú sisak, helyreállítva 1910-ben. Egyhajós téglaalaprajzú templom, szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Északi oldalon boltozott sekrestye, K-i falán kisméretű rézsüs románkori ablak. A déli oldal középső tengelyében a homlokzat síkjából kiemelkedő lizéna, benne befalazott ajtónyílás, efölött szegmensíves vakolt fülke az alábbi  felirattal: Hoc templum edificatum est An Do 1641 Michael Kőmives. A templombelsőben két 4 szögű pillérrel alátámasztott karzat, dongaboltozatos hajóját a szentéllyel diadalív köti össze. A hajó északi oldalán Szt. Györgyöt ábrázoló freskó, melyre XVII. században virágdíszes motívummal díszített réteget festettek. A textíliára emlékeztető motívumok között nem egészen értelmes felirat: Hoc opus feci DAD Feierai, Etius de pusp… ak ano 1641.

Az ófehértói és csarodai templom népi festése Entz Géza véleménye szerint azonos kéztől származik. A nagyméretű Szt. György ábrázolás festett keretbe volt foglalva, oldalán pedig Krisztus életéből vett jelenetek. A diadalív homlokfalán, hasonlóan keretbe foglalt ábrázolások, s a jobb oldali részen különösen szépen megjelenített Szt. Erzsébet, amint a leprást eteti. A diadalív bélletében Alexandriai Szt. Katalin és Borbála alakja. E freskókat a szakirodalom a XV. század első felére teszi. A templomban barokk stílusú főoltár és szószék van. Egyéb felszerelési tárgyai is említésre méltóak;így a XVIII. századból való kis harang, mely szintén Pető Rozália ajándéka, rajta 1744-es évszám, két kehely van, az egyik barokk,a másik klasszicista; egy XVIII. századi Pacificale, és egy ugyanabból a korból származó Úrmutató.