Ófehértó Község
Hivatalos Portálja
Főoldal Egyházak Református egyház


Református Egyház

Cím: 4558 Ófehértó, Alkotmány utca 20.
Telefon: (42) 385-600
Lelkipásztor: Dócs Norbert


A Református templomról röviden

A református templomra vonatkozó legkorábbi adat 1745. augusztus 13-i keltezésű, amely a Helytartó Tanács Szabolcs megyéhez intézett rendeletét tartalmazza. Ez engedélyezi a reformátusoknak, hogy „szakitsanak ki egy alkalmas telket az új templom építésére, az új templom nem lehet nagyobb a régi templomnál.”… „a református templom, {a mai római katolikus} amit az 1731.évi resulatió ellenére a földesúr ( Gelsei Pethő Rozália ) már 15 éve erőszakkal elfoglalt és a katolikusoknak adott, maradjon azok használatában.” Az események azonban azt mutatják, hogy a református templom építésére csak jóval később, 1810 körül került sor.

1771. április 17-én falunk református lakossága levélben a megye főispánjához fordul és kéri, hogy templomának reparációját engedélyezze. Kérésüket azonban nem teljesítették. Erről Vay Istvánnak 1774. január 17-én a bécsi ágenshez írott leveléből értesülhetünk.   „ Az ófejértóiaknak casusuk (történetük) pedig ez:  Ezelőtt mintegy 30 esztendővel a Földes       Asszonyuk által templomuk elvevődvén, de oly igérettel (amint magok mondják), hogy mást épitett nekik helyette, az olta csak a Praedikátor házában jártak Isteni tiszteletre, hanem az már megromolván, csináltak ők ez előtt fábul valami épületet ugyan a Parachiális funduson aratórium formán, de a V. archidiaconus észre vevén, meg tiltatta őket, annál fogva tökéletesen el nem merték végezni . Mostmár a Prédikátor háza is rossz lévén s ebben, uj épületben sem mervén járni, két szék között vagynak.”

Itt arról van szó, hogy amikor Gersei Pethő Rozália elvette a reformátusoktól a mai római katolikus templomot, akkor a reformátusok fából építettek maguknak egy kis kápolnát. Az idők során azonban a kápolna is, a parókia is rossz állapotba került. Ezért fordultak aztán a Megyei Főispánsághoz javítási kérelmükkel, de elutasítást kaptak.

Mikolai Erdélyi István prédikátor Ófehértón 1809. március 29-én ezeket írta: Vagyon parochiális fundus, most rajta van a parochiális ház és a templom, mely szerint szoros lévén a hely mind a házra, mind a templomra nézve, azonban a templom, mely csak fából építtetett volt, a régiség miatt már meg is momladozván, tehát más új templom helynek megnyerése vagy kimutatása iránt alázatos instantióval folyamodott az ekklésia a Tekintetes Földes Urasághoz, és a Tekintetes Nagyságos Vármegyéhez 1804-ik esztendőben, januáriusnak 30.-ik napján. Vagyon egy 280 fontos harang, melynek a kerületin e vagyon rajzolva: Maga költségén öntette 1783.-ik esztendőben a Ófehértói R. Sz. Ekklésia.” Vagyon a ládában R.h forint 30. papirason igért pénz Rhf. 316. contracturon Rhf. 145.”

Tehát 1809-ben a reformátusoknak még nincs döntés a kezükben, hogy templomot építhessenek, bár a Református Egyházak 1809. évi összeírásának alapján egy más jellegű információval is rendelkezünk. Az összeírás szerint:  „1804. május 28. határoznak a környék földesurai, hogy a rossz állapotban lévő fa templomot lebonthassák és helyette egy nagyobb templomot építhessenek az ófehértóiak.” Valószínűleg az lehetett a probléma, hogy a vármegye döntése, engedélye még hiányzott, és emiatt nem kezdődhetett el az új templom építése.

Az új templom feltehetően az 1810-es évek elején épülhetett. A nyugati oldali torony később, 1819-ben készült, aminek sisakját 1891-ben ( valószínűleg műszaki okok miatt) kicserélték. Famennyezetét 1907-ben bontják le. Elképzelhető, hogy az 1911 évi nagyobb mértékű felújítás ehhez az eseményhez kapcsolható, vagy ennek a megkezdett munkának a folytatása.

Ekkor készülhetett el a templom mai úgynevezett teknőboltozata, amelynek anyaga fa, felülete pedig vakolat. 1953-ban a toronygombját javították, de nem találtak benne leírásokat. A kelet-nyugati tengelyben épült templom keleti vége egyenes záródású, tornya 25 m magas. A 8x20 m-es belső vakolt kaszinóboltozat, két karzat, a templommal egyidős kő szószék és 280 ülőhely van. A szószékkorona klasszicizáló kései népies barokk stílusú. A Mózesszék 1829-ben az eredeti padok 1866-ban készültek. Orgonáját Angster József építette 1911-ben hat változattal. A 216 kg-os harangját Lázár György öntötte 1783-ban Rettegen. Felirata: „ a dobosi reformata sz. ekklesia öntette a maga költségén anno 1783.” Ugyancsak bele van vésve a következő írás: „Megérkezett az ófehértói ref. egyházba húsvét szent ünnepén 1924.”A 134 kp-os harangot Egry Ferencz öntette 1906-ban Kisgejözön. Fényes Elek szerint 642 református és 637 más vallású lakója volt az 1911-13 évi névtárak szerint 632 református és 1298 más vallású lakója volt.

Legutóbb 2000-ben került sor nagyobb mértékű helyreállításra. Ekkor a teljes homlokzatot felújították, a bádogos tetőszerkezetet kicserélték. A templombelsőben kicserélésre kerültek a régi padok, felújításra került a Mózes-szék, a padlózat járólappal lett leburkolva és a falak festése az eredeti állapotnak megfelelően került felújításra.